Eletunk napjai

Nincs cím megadva

Hat itt vagyunk, tavol az otthontol. Ketten jottunk,szoszi lany es en. 

Na, jo igazsag szerint harman, mert O is jott velunk, neki vissza ut volt, az otthonaba. Nekunk egy utazas a-szinte- ismeretlenbe.

Otthon hagytunk mindent(szep kis hazat,megelhetest) es biztunk benne,h majd O lesz az akivel lehet, akivel mukodni fog.

Apaval ugyanis nem ment. Apanak a vilag penze nem eleg,meg sincsen semmije.

Lyukas a marka es rovid az esze….

Az eleje, a legeleje szep volt es  csodas igeretek szineztek.

Aztan pici fiu ugy dontott, h eleget lobalta a labat a felhokon. Itt az ideje egy kenyelmes pocak utan nezni.

Es szerencsemre engem valasztott.

Pici fiu egy ujabb csoda volt, mikozben O egyre inkabb megmutatta valodi onmagat.

Mikor mentem volna, marasztalt es vagyott pici fiura. Mikor pici fiu megerkezett a pocakba, mar menekult volna. Persze nem ferfi modra.

Inkabb sunyi arulo modjara.

Durvan szeretett es nem emelt, h hatha igy szabadul majd tolunk. De pici fiu eros! Nala is erosebb, nem hagyta magat!

 

 

 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!